Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Ifjúsági koncepció 2008-2013 Cselekvési program
Bekezdések

2008-2013 Cselekvési program

Ifjúsági koncepció-Tényő.doc — Microsoft Word Document, 239Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Tényő község ifjúsági koncepciója és ifjúsági cselekvési programja

(2008-2013)

Tényő Község Önkormányzata

2008.

I. Bevezető

Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása az Alkotmány, amely többek közt kimondja, hogy államunk különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit. Emellett számos ENSZ egyezmény (Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény) határoz meg olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzat támogató közege.

Az önkormányzat ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8.§-ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény - 1994 óta - felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról szóló gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az adott önkormányzat ifjúságpolitikájának kialakításakor a gyermekvédelmi törvény, és a közoktatási törvény a két legfőbb vezérlő jogszabály.

A törvényi feladatnak megfelelően több önkormányzat kezdte meg, illetve folytatta a gyermek- és ifjúsági korosztályhoz tartozó lakosok, az egyének számára hozzáférhető tanácsadás megszervezését életviteli, érdek- és jogérvényesítési, pályaorientációs, családalapítási, munkavállalási, mentálhigiénés, szabadidő eltöltési kérdésekben, elsősorban civil szervezetek közreműködésével.

Ahhoz, hogy egy önkormányzat az ifjúsági feladatait a helyi igények alapján, azokra reagálva lássa el, alapvető, hogy az adott település önkormányzata kidolgozza a saját ifjúsági koncepcióját.

A koncepció megvalósításának egyik alapfeltétele, hogy az önkormányzat állandó státuszban foglalkoztasson ifjúsági referenst.

Az önkormányzat ifjúságpolitikai feladatai

Azokban az országokban, ahol a kormányzati szerepvállalás csökken, - hosszú távon Magyarországon is ez a tendencia érzékelhető - az ifjúságpolitikák jól megfigyelhető jellegzetessége az, hogy körülhatárolják az állam szerepét az ifjúsági ügyeket illetően. Ennek a szerepnek egy egészséges társadalomban a törvényi háttér, az önszerveződés lehetőségének és az anyagi források egy részének biztosítására kell korlátozódnia. A többi feladatot a helyi önkormányzatoknak és civil társadalomnak kell megoldania.

Az önkormányzati ifjúságpolitika kulcsa egyetlen fogalom: integráció. Ez a mi esetünkben két folyamatot kell, hogy lefedjen. Az ifjúságról való koncepciózus gondolkodás feladata, hogy garantálja a fiatalokkal, mint egésszel, mint komplex jelenséggel való foglalkozást, hogy ne csak mint egy társadalmi probléma hordozói jelenjenek meg. Ez az egyik integrációs folyamat.

A másik kapcsolódik a döntéshozatali mechanizmushoz. Ebben a dimenzióban az integráció azt jelenti, hogy a fiatalokat be kell vonni a helyi társadalmi döntésekbe és azok végrehajtásába. Ez esetünkben elsősorban azt jelenti, hogy a koncepció végrehajtásában a legfontosabb szerepet maguknak a fiataloknak, illetve szervezeteiknek kell szánni.

Az integráció két folyamata - különösen a második - kormányzati szinten működésképtelen. Éppen ezért mindez nem is a kormány feladata kell hogy legyen, hanem a helyi önkormányzatoké.

Az önkormányzatnak, ha meg akar felelni a kihívásoknak, kénytelen differenciáltan kezelni az egyes problémákat és nincs arra mód, hogy minden egyes kérdés tárgyalásakor megjelenjenek a fiatalok, mint szempont. Éppen ezért szükség van egy integráló (és a végrehajtást koordináló) ifjúságpolitikára vagy inkább ifjúsági stratégiára, amely garantálja, hogy az ifjúság bevonódjon a döntésekbe, vagy ha nem is vonódik be, legalább mint szempont jelen legyen. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fiataloknak nem arra van szükségük, hogy mások képviseljék érdekeiket, vagy hogy mások oldják meg helyettük a problémáikat. Sokkal inkább arra, hogy önszerveződési lehetőségek birtokába jussanak és ezzel élni is tudjanak.

Mindent összevetve az ifjúságpolitika - ha létezik ilyen egyáltalán - nem más, mint gondolkodásmód, melyet a döntéshozók követnek munkájuk során.

II. Ifjúsági helyzetelemzés

Tényő község a Nyugat-Dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megyében található. Tényő a 311/2007 Kormányrendeletben meghatározott átmenetileg, továbbá regionális szempontból kedvezményezett kistérséghez, a téti kistérséghez tartozik.

II.1. Általános adatok

A település természeti, gazdasági, közlekedési jellemzői

A 26,38 km2 területű Tényő a Kisalföld délkeleti peremén húzódó 270-280 m magas Sokorói-dombvidék egyik völgyében található, csodálatos természeti környezetben. A táj egyik fő természeti jellegzetessége az erdő. Egy részét az utóbbi száz évben kiirtották (sok embernek adott megélhetést, éveken át tartó munkát), de a községet a környező dombokon még minden irányban erdő veszi körül: cser, tölgy, bükk, gyertyán, akác. Az erdei utak sok helyen meredek falú horgokban, vízmosásokban futnak. Az erdeinkből ismert, közel ezer virágos növényfaj közül sok védett: a tavaszi hérics, a leánykökörcsin, a törpe nőszirom, az erdei ciklámen. A gazdag flórát védelemre szoruló fauna egészíti ki. Él itt gyurgyalag, darázsölyv, kabasólyom, szarvasbogár, nyuszt, vadmacska.

A településen működő vállalkozások száma 153. A kistérségen belül vizsgálódva az 1000 lakosra jutó működő vállalkozás számát tekintve Tényő az első, azonban a megyei vagy akár az országos átlagot nem éri el az arány. (a kistérségben 53,7, a megyei átlag 162,3 vállalkozás/település, a Nyugat-Dunántúli régió átlaga 231,9). A településen működő vállalkozások iparűzési adót azonban nem fizetnek, ennek egyik fő oka, hogy a legtöbb közülük ún. kényszervállalkozás. A megyei átlagokkal összevetve a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma magasabb 12 %-kal, míg az iparban tevékenykedők száma alacsonyabb 19 %-kal, mint a megyei átlag. A tercier szektor vállalkozásai 38 %-ot tesznek ki a kistérségben, amely szintén 40 %-kal alacsonyabb, mint a megyei átlag.

A település természeti vonzereje miatt egyre népszerűbb turisztikai célpont mind a hazai, mind a külföldi lakosság számára, így az idegenforgalom növekszik (kiemelten a lovas- és kerékpárturizmus). 4 magán kereskedelmi szálláshely található a településen. A kereskedelmi és szolgáltatási egységek száma és színvonaluk a térségi adatokhoz viszonyítva jó. Győr közelsége miatt a település lakói minden szükséges szolgáltatást könnyen és gyorsan elérnek, ez azonban a helyi kínálatra is rányomja bélyegét.

A falu három irányból közelíthetõ meg: nyugatról Gyõrszemere, délkeletrõl Sokorópátka található, észak felõl pedig 19 km-re van Gyõr, ahonnét a 83-as fõútról juthatunk ide. Tényő a térség nyugati településeitől elszigetelt, mivel földrajzi okok miatt hiányos a keresztirányú úthálózat. A menetrendszerinti közúti személyszállítást a Kisalföld Volán Rt. bonyolítja le. Közvetlen autóbuszjárat kizárólag Győr, illetve Sokorópátka-Gic irányában van. Tényőről Győrbe munkanapokon óránként indul járat. A többi kistérségi településre közvetlen járattal nem lehet eljutni. A belterületi utak és járdák állapota rossz. Az utak felújításának feltétele a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, addig csak kátyúzási munkákra kerül sor.

A község részben közművesített (villany, víz, gázvezeték hálózat, vezetékes telefonhálózat, kábeltévé, internet elérhetőség van). A Tényői Önkormányzat a szennyvízcsatorna rendszer kiépítésére konzorciumban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett, az „Egészséges, tiszta települések” prioritás mentén pályázatot nyújt be.

Demográfiai adatok

A településen jelenleg 1532 lakos él, az elmúlt 5 évben a lakosság száma folyamatosan, 4%-kal emelkedett. Ez az emelkedés egyrészt annak köszönhető, hogy 2002. évhez viszonyítva jelentősen, 48%-kal nőtt a 0-4 éves gyermekek száma, másrészt Győr közelsége, valamint a városi ingatlanokhoz képest kedvezőbb árak miatt egyre több a községbe költöző fiatal család. Ez a növekvő tendencia az elkövetkezendő években tovább folytatódik, hiszen a település rendezési terve alapján közel 200 új telek kialakítására van lehetőség. Így 2010-re a lakónépesség száma meghaladja az 1700 főt.

Lakónépesség száma, 2007. december 31.

korév

Tényő

2002

2003

2004

2005

2006

2007

0--4

58

57

69

80

81

86

5--9

105

89

71

65

65

69

10--14

80

101

106

95

87

102

15-19

92

91

88

102

92

81

20-24

99

94

91

91

91

96

25-29

113

115

112

106

113

111

30-34

98

104

116

132

124

129

35-39

90

96

105

104

107

114

40-44

102

95

87

92

82

95

45-49

108

99

96

93

104

103

50-54

98

105

121

129

115

103

55-59

93

95

87

78

95

102

60-64

79

88

91

99

94

85

65-69

79

74

73

72

71

70

70-74

83

81

70

77

72

71

75-79

58

59

61

56

60

57

80-84

16

22

25

31

38

43

85-89

16

15

13

11

4

8

90-X

6

3

1

1

5

7

összesen

1473

1483

1483

1514

1500

1532

Forrás: KSH

Összességében elmondható, hogy a gyermekkorosztály - 0-14 évesek - száma 2002 és 2007 között növekedett, az ifjúsági korosztály - 15-24 évesek - száma csökkent, a fiatal felnőttek - 25-29 évesek - száma stagnált.

A statisztikai adatok tükrében el kell mondanunk, hogy az érintettek köre milyen nagyságot képvisel Tényő község összlakosságának tekintetében. Ezek a számok a következők:

Tényő összlakossága: 1 532 fő (állandó lakos); ebből

0-14 évesek száma: 257 fő 16,8%

15-24 évesek száma: 177 fő 11,6%

25-29 évesek száma: 111 fő 7,2%

Összesen: 545 fő Tényő község összlakosságának 35,6%-a.

Iskolázottság

A megfelelő korúak százalékában a lakosok 26 %-a elvégezte legalább az általános iskola 8. osztályát, a 18 éven felüliek 16 %-a legalább középiskolai érettségivel rendelkezett, a 25 éven felüliek 5 %-a pedig felsőfokú végzettségű volt 2001-ben.

Iskolai végzetség

Összesen

Férfi

Általános iskola

Elsőt sem végezte el

24

11

13

1.-7.-ig

287

174

113

8.

346

194

152

Középiskola

Érettségi nélkül

388

148

240

Érettségivel

220

125

95

Egyetem

Oklevél nélkül

9

3

6

Oklevéllel

64

31

33

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001.

Foglalkoztatottság

A településen élők nagy részét nem a helyi vállalkozásokban foglalkoztatják, hanem főként a győri nagyvállalatok fogadják be az aktív munkavállalókat.

A településen a munkanélküliségi ráta értéke 2,7%, az országos átlagnál (6,3%) és a régiós átlagnál (4,2%) alacsonyabb, viszont a megyei átlagnál (2,6%) magasabb.

Regisztrált munkanélküliek száma Tényőn:

2005.12. hó

2006.12.hó

2007. 09.hó

Regisztrált munkanélküliek száma

40 fő

37 fő

42 fő

Tartós mnk -k száma

6 fő

7 fő

7 fő

Forrás: Győr- Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ, Győri Kirendeltség

Annak ellenére, hogy a településen viszonylag alacsony a munkanélküliek száma, sok olyan fiatal van, aki nem talál a végzettségének megfelelő munkát. Sokan még 25 évesen is tanulnak egyetemeken, vagy épp átképezik, tovább képezik magukat, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek.

Egészségügyi helyzet

Országos tendencia, hogy folyamatosan romlik a lakosság egészségi állapota. A születéskor várható élettartam messze elmarad az Európai Unió átlagától, de alacsonyabb a környező közép-kelet-európai országok ide vonatkozó adatainál is. Az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal megállapításai szerint a fiatalkorú népesség egészségi állapota évek óta és folyamatosan romlik, egyes betegségek, elváltozások aránya évről évre növekszik (például: asztma előfordulása a 17 évesek körében 1,7 ezrelék volt, ma ezer 17 éves között 10 asztmás).

A Kormány egészségügyi programja szerint a lakosság egészségi állapotának romlásában éppúgy jelen van meghatározóan az egészséges életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés, mint az ország gazdasági fejlettségének, teljesítőképességének hiányosságai, a társadalmon belüli egyenlőtlenségek, valamint az egészségügyi ellátás kifogásolható színvonala. Az emberek egészségtelenül táplálkoznak, keveset mozognak, nagyon sokan és sokat dohányoznak, mértéktelenül fogyasztanak alkoholt, önpusztító életmódot folytatnak, nem törődnek egészségükkel, nem veszik igénybe a szűrővizsgálatokat, de az egészségügyi ellátás más formáit sem. Az életmód lehetőségeit eleve differenciálják a társadalmi egyenlőtlenségek - a legszegényebb és a leggazdagabb rétegek egymástól való távolságának mértéke -, elsősorban az iskolázottsági, a foglalkozási és a jövedelmi viszonyokon keresztül.

Tényő a háziorvosi és a védőnői szolgálatot a szomszédos Sokorópátka településsel közösen oldotta meg. Fogorvosi praxis nem működik a településen.

A gyermekek egészségügyi ellátását a háziorvos látja el. Munkáját szakképzett védőnő segíti. Munkája legjelentősebb részét az újszülött látogatás, a csecsemő-tanácsadás, az óvodai szűrővizsgálatok és iskolaorvosi feladatok képezik, továbbá önálló felvilágosító, tanácsadó feladatot is ellát, Baba-mama klubot vezet.

A korosztályi sajátosságokhoz alkalmazkodva rendszeresen végzik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat:

  • óvodai szűrés évente kétszer van

  • iskolaorvosi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatok

  • rendszeres - a testneveléshez, és sportversenyekhez kötődő - egészségügyi ellenőrzés

A háziorvos és a védőnő tapasztalatai és a szűrővizsgálatok alapján a fogszuvasodás, a gerincferdülés, a lúdtalp, az elhízás, az allergiás megbetegedések és pszichés zavarok szembetűnők, ezen kívül a dohányzás fokozatos emelkedése jelent problémát a helyi fiatalok körében. Véleményük szerint az egészséges táplálkozásnak, a mozgásnak, az optimális pszichoszociális környezetnek, a szülői mintának lenne fontos szerepe, mely nem csupán anyagi forrásokat, hanem szemléletbeli változást igényel a társadalom egészétől.

A gyógyszerellátást fiókgyógyszertár látja el. A szakorvosi ellátást és a kórházat Győrben veszi igénybe a lakosság.

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer, szociális ellátás

A gyermekvédelem rendszere magában foglalja a pénzbeli, természetbeni és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, szakellátásokat, valamint a gyámhatósági intézkedéseket. A gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzat közös feladata. Fő funkciója, hogy a gyermekeknek garantált ellátásokat biztosítson, elősegítse a családban történő nevelkedésüket, megelőzze illetve megszüntesse a veszélyeztetettséget, a családban jelentkező problémákat.

Településünkön a családsegítő szolgálatot és a gyermekjóléti szolgálatot a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye látja el.

Szociális ellátásban részesülők száma Tényőn:

2006

2007

Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő

31 fő

33 fő

Ápolási díjban részesülő

3 fő

5 fő

Átmeneti támogatásban részesülő

11 fő

13 fő

Közgyógyellátásban részesülő

42 fő

40 fő

Az óvodás korú gyermekek közül jelenleg 12 gyermek (20%-uk) tartozik a hátrányos helyzetű gyerekek közé. 4 fő kis- és középső csoportos, 8 fő nagycsoportos. Halmozottan hátrányos helyzetű-, illetve sajátos nevelési igényű gyermek nem jár az intézménybe.

Az általános iskolába jelenleg 102 tanuló jár. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma 9 (tanulók 8,8%-a), 4 gyermek enyhe fokban értelmi fogyatékos; diszlexiája, egyéb részképességi zavara 4 gyermeknek van, míg 1 gyermeknek egyéb problémája van. Oktatásuk integrált formában történik. A HH gyermekek száma 10 fő (tanulók 9,9%-a). A két fejlesztő pedagógus kiemelten foglalkozik velük. Munkájukat gyógypedagógus ellenőrzi és segíti. A különböző képességű és fejlettségű gyermekek szegregációmentes nevelése, oktatása érdekében a fejlesztő pedagógusok heti 9 órában foglalkoznak a diszlexiával, discalkuliával, súlyos magatartási zavarokkal küzdőkkel. Ezt az óraszámot azonban még növelni kell. A többi hátrányos helyzetű tanuló számára elsősorban a tanítási órák és a délutáni foglalkozások keretében valósul meg a hátrányok leküzdésére irányuló oktatás-nevelés.

Lakáspolitika

Országos átlagban elmondható, hogy a fiatalok lakáshelyzete az elmúlt tíz évben romlott, hiszen jelentősebb lakásépítés nem történt, az ingatlanárak jelentősen emelkedtek. A fiatalok döntő része önerejéből képtelen lakástulajdonhoz jutni, legfeljebb családi segítséggel teheti ezt meg. A települések megtartó erejét nagymértékben meghatározza, hogy az ott élő fiatalok első lakáshoz jutását milyen módon segíti.

Tényő esetében pozitívum, hogy Győrhöz viszonylag közel található, 19 km-re. Mivel Győr agglomerációjához tartozó városrészeken a telkek ára az elmúlt években jelentős mértékben nőtt, ezért sok fiatal család telepedik le a településünkön, ahol az ingatlanok értéke alacsonyabb a városiakhoz képest. Az elkövetkezendő években a rendezési terv újabb 200 telek kialakítására ad lehetőséget, így ez a tendencia tovább folytatódhat.

Alapfokú nevelés és oktatás

2008. szeptember 1-jén kezdte meg működését a családi napközi, melynek fenntartója a Téti kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása. A tényői telephely a maximális létszám, 7 gyermek ellátását biztosítja, a férőhely-kihasználtság szintén 100%-os. A családi napközi helyisége az óvodában került kialakításra.

Az önkormányzat a fenntartója a községi Ady Endre Általános Iskolának és a Napközi Otthonos Óvodának.

A Napközi Otthonos Óvoda önálló közoktatási intézmény. Alapító okiratának száma: 92/2007. (IX. 17.) KT. Feladatellátása a település közigazgatási területére terjed ki. Az intézmény részben önálló gazdálkodási, költségvetési szerv.

Az óvodában két csoport működik, a gyermeklétszám 60 fő, a férőhely-kihasználtság 100%-os. Az intézményben 4 óvónő és 2 dajka dolgozik. Tényő Község Önkormányzata az NYDOP-5.3.1/2F Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés program keretében feltételes támogatást nyert az óvoda épületének felújítására, átalakítására, bővítésére, eszköz-felszereltségének javítására. A 2. forduló beadásának határideje 2009. február 26., a beruházás pedig 2009. tavaszán kezdődhet.

A tényői Ady Endre Általános Iskola 8 évfolyammal működő oktatási-nevelési intézmény. Más egységgel, tanintézménnyel nem rendelkezik. OM azonosítója 030613. A tanulók száma a 2008/2009-es tanévben 100 fő, a pedagógusok száma 10 fő.

Sport

Tényő Község Önkormányzata tornacsarnokkal és futballpályával rendelkezik. A sport területén a legnagyobb hiányosság, hogy az iskola szabadtéri sportpályával nem rendelkezik, mely alkalmas lenne atlétikai sportokra, kosárlabdázásra, vagy akár extrém sportok helyszínének biztosítására.

Az óvodások hetente 1 alkalommal tartanak testnevelés foglalkozást a tornacsarnokban. Az iskolások a testnevelés órákon kívül sportszakkörökön vehetnek részt: karate, futball, kézilabda, néptánc.

A fiatalok gyakran veszik bérbe a tornatermet közös sportolás érdekében. A Szabadföld Sportegyesület keretében működik a futballklub, mely a megyei osztályban szerepel.

Ifjúsági közművelődés

A kulturális és közművelődési szolgáltatások helybeli biztosításáért az önkormányzat felelős.

A települési közművelődésben meghatározó szerepe van a Tényőért Közalapítványnak, melyet 1999-ben alapított Tényő Község Önkormányzata.

A Közalapítvány céljai megvalósítása érdekében támogatja az önkormányzati oktatási, művelődési, kulturális, szociális intézmények működését, elősegíti a napközi otthonos óvoda, az általános iskola és napközi otthon, az Idősek Klubja alapvető felszereléseinek, eszközeinek biztosítását, pótlását, karbantartását. A községben folyó oktatási, nevelési tevékenység színvonalának növelése érdekében támogatja a felzárkóztató és tehetséggondozó helyi projekteket, a szaktárgyi és sportversenyeket, tanulmányi kirándulásokat, továbbá szervezi a kulturális, szabadidős ifjúsági, közösségi programokat. Ezen alkalmak közé tartozik a minden évben megrendezésre kerülő Falunap, a hulladékgyűjtési és szemétszedési akció, településkép javítását célzó akciók (pl. fa- és virágültetések), Öregek Napja, Sokoró futóverseny, gyalogtúrák és kerékpártúrák. Közösségszervező erejénél fogva a lakosság közügyekről történő tájékoztatásában, a települést érintő fejlesztési elképzelések kialakításában és megvalósításában is aktív szerepet vállal.

A társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében elősegíti a vidéki élet- és munkalehetőségek javítását, a vidéki jólét növelését; az életképes vidéki közösségek kialakítását, az együttműködési képesség és szervezettség javítását; új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtését, munkahelyteremtést és megőrzést.

A szervezet céljai érdekében aktívan tevékenykedők száma 30 fő, akik jelentős része (20 fő) a 20-29 éves korosztályba tartozik.

A 6-14 évesek számára az általános iskola számos művelődési, szabadidős, sportprogramot nyújt: szakkörök, kirándulások, versenyek, táborok szervezése; környezetvédelmi jeles napok köré szerveződő események, akciók, előadások, filmvetítések, stb.

Az idei évben a mikrotérség településeivel (Sokorópátka, Felpéc) együttműködve szabadidő-kultúrát fejlesztő programként „kertmozit” indítottunk a három faluban, ingyenes részvétellel. A vetésforgó rendszerű vetítésekkel a szomszéd falvak fiataljait, lakosait ösztönözzük egymás programjain való részvételre. A kertmozi időpontjához kötve (előtte) ifjúsági találkozókat, vetélkedőket szervezünk. A vetített filmek tartalma az egészséges életmód fontosságára hívja fel a figyelmet.

A fiatalok részére ősszel indul főzőtanfolyam (egészséges ételek készítése liszt és cukor nélkül) és foltvarró tanfolyam.

A településen szervezett keretek között ifjúsági klub, ifjúsági civil szervezet, ifjúsági információs pont nem működik. A legnagyobb problémát a 14-25 évesek számára nyújtott művelődési, szabadidős, kulturális programlehetőségek hiánya okozza.

A településen 6 olyan civil szervezet működik, melyeknek tagjai a helyi fiatalok: a Tényőért Közalapítvány, dalkör, Napsugár Művészeti Iskola (néptánc-, zongora-, gitároktatás), Szabadföld Sportegyesület, Baba-Mama Klub, Polgárőr Szövetség.

Tényőn a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral együttműködve biztosítja a mozgókönyvtári szolgáltatást. Tényőn a könyvtárnak az általános iskola épülete ad otthont. A könyvtárosi feladatokat pedagógus látja el.

A községi kultúrház biztosítja a helyi rendezvényeknek, ünnepségeknek, kiállításoknak, előadásoknak, házasságkötéseknek, filmvetítéseknek a helyszínt. Továbbá a kultúrház ad otthont a Tényőért Közalapítvány helyi fiatalokból álló önkéntes csoportjának, baráti köröknek. A közművelődési, kulturális programokra az eseti alkalom a jellemző, folyamatos, napközbeni szolgáltatást nem tud nyújtani az intézmény.

A kultúrház rossz műszaki állapota (elavult fűtési rendszer, hőszigetelés hiánya) miatt azonban csak tavasztól őszig lehet használni az épületet. A téli időszakban az általános iskola és tornacsarnok biztosít helyet a rendezvényeknek, civil szervezeteknek. (Tényő Község Önkormányzata pályázatot nyújt be az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér cím elnyerésére. A beruházás és működtetés keretében lehetőség nyílik egy új, minden helyi igényt kielégítő, többfunkciós közösségi tér kialakítására.)

Tényőn két e-Magyarország pont működik, egyik az általános iskolában, egy pedig az önkormányzat épületében.

Tavasztól őszig a sportpályán, illetve a sportpálya melletti parkban nyílik lehetőség a fiatalok számára spontán baráti összejövetelekre, szabadidős programok szervezésére.

A településen ifjúsági referens, művelődésszervező nem dolgozik, ezen munkakörhöz kapcsolódó feladatokat az iskola és óvoda pedagógusai, továbbá a Tényőért Közalapítvány önkéntesei látják el alkalomszerűen.

Bűnözés - az ifjúsági bűnelkövetés jellemzői

A bűncselekmények sajátosságait tekintve megállapítható, hogy az ifjúsági bűnözésnek tipikus jellemzői vannak. Az ifjúsági korosztályra elsősorban a motiválatlan rongálás, a kortársak sérelmére elkövetett bántalmazás a jellemző. Előfordul mindemellett kisebb értékű bolti lopás, erőszakos bűncselekmény. Az ifjúkori bűnözés egyik specialitása a zenei stílusok és divatirányzatok mellett szerveződő csoportok kriminalitása. A kábítószeres bűncselekményekben is egyre gyakoribb a részvételük.

Tényő község nem tartozik a bűnügyileg fertőzött települések közé. Az ismertté vált bűncselekmények számának jelentős csökkenésével tovább javult a település bűnügyi megítélése. A község közbiztonsága, a közterületek rendje jónak mondható, a lakosság nyugalmát jelentősen zavaró jogsértések elkövetése nem jellemző. A közlekedés biztonsága viszont itt is javításra szorul.

Hazai és nemzetközi ifjúsági kapcsolatok

Tényő község testvértelepülése a Baranya megyében található Magyarszék, a szlovák Csallóköz-Aranyos és a holland Leusden. A magyar és szlovák testvértelepülések fiataljaival minden évben találkozók szervezésére kerül sor, illetve a települések helyi rendezvényein a tényői néptánccsoport tagjai fellépnek. Leusden településsel együttműködve cserediák-programokra került sor. Tíz tényői fiatal elutazhatott Hollandiába, továbbá a következő évben Tényő fogadta a holland fiatalokat.

II.2. Kérdőíves felmérés, helyzetfeltárás

Tényő Község Ifjúsági koncepciójának elkészítése során egy reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk a fiatalok helyzetére vonatkozóan. Hogyan élik meg saját helyzetüket a településükön, mi az, ami problémát jelent számukra, mi az, amivel elégedetlenek, és mi az, amit szeretnének, amire szükségük van ahhoz, hogy a közösség aktív tagjaivá váljanak. A koncepció mindezek függvényében határozza meg az elérendő célokat és módszereket. A kérdőív rákérdez az iskolai végzettségre, nyelvismeretre, számítógép használatára, különböző szórakozási szokásokra, tervekre, értékrendre és arra is, hogy a település közösségi életében milyen szerepet vállalnának a fiatalok. 100 kérdőívet küldtünk ki, abból 35 kérdőív érkezett be. Ez a minta megfelel ahhoz, hogy a település ifjúsági helyzetéről ifjúsági szemszögből egy általános képet kapjunk.

A visszaérkezett 35 kérdőívből 19-et nők és 16-ot férfiak töltöttek ki. A korosztály tekintetében pedig: 9 14 és 17 év közötti, 15 fő 18-23 év közötti és 11 fő 24-28 év közötti fiatal találta fontosnak a válaszadást.

A kérdőívet kitöltött fiatalok többsége még tanul, nagy részük még ezen kívül is tervezi a továbbtanulást és a nyelvtanulást. A kérdőívben - ennek megfelelően - sokan meg is jelölték, hogy lenne igény arra, hogy nyelvi ill. számítógépes képzés legyen a településükön. Továbbá, olyanok is igényt tartanak a helyi képzések valamilyen formájára, akik gyermek mellett otthon, csak helyben tudnának tanulni.

A fiatalok több mint 85%-a még szüleivel él, sokan még az esküvő után is, akár kisgyermekkel együtt. Ebből is látszik, hogy a fiatalok nem véletlen várnak az esküvővel és a gyermekvállalással. Mivel a munkahelyek száma egyre csökken, és a megélhetés még inkább bizonytalanabbá válik, ezért a fiatalok, amíg csak lehet, a szüleikkel maradnak, így van esélyük spórolni és esetleg 30 éves koruk után saját lakásba vagy házba költözni

Köztudottan a számítógépek világát éljük, a fiatalok számára elengedhetetlen a számítógép ismerete, annak használata. A családok 84%-ának van otthon számítógépe, és több mint 25%-uknak internet elérése is van a lakásban. A fiatalok többsége dolgozik vagy tanul a számítógépen, illetve filmet néz, vagy zenét hallgat. Valamivel kevesebben használják a gépet játékra.

Több mint 88%-uk néz televíziót naponta és 57%-uk 2-3 órát nézi a képernyőt. A Tv nézők 75%-a filmeket néz a különböző csatornákon. Viszonylag sokan választják még a sorozatokat, a show műsorokat és az ismeretterjesztő filmeket, továbbá valamilyen zenei adó műsorát. A fiatalok 22%-a szabadidejében szívesen jár moziba. Elmondható tehát, hogy a filmek, az audiovizuális élmények a fiatalok szabadidejének nagy százalékát teszik ki.

A másik fontos, napjainkban igen gyakran vizsgált terület az egészséges életmód és a sportolási szokások.

A kistérségben élő fiatalok 30%-a nem sportol. Az iskoláskorúakat még kötelezi a testnevelésóra. Azonban kevesen sportolnak versenyszerűen és hobbyból is.

Az egészséges életmód egyik meghatározó tényezője a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

A fiatalokról általánosságban az a kép alakult ki az elmúlt évek során, hogy mindig szívják a cigarettát, egyiket a másik után, és részegen randalíroznak az utcákon a hétvégi bulik után.

A dohányzás tekintetében a vártnál kedvezőbb kép született. A felmérés szerint a fiatalok több mint 70%-a soha sem dohányzik, 20%-uk rendszeresen szív cigarettát. A többiek alkalmanként vagy társaságban elszívnak egy-egy szálat. A rendszeresen dohányzók közül a többségük már 22 év feletti.

Bizonyos szempontból az alkoholfogyasztás az egyik legkárosabb szenvedély, mivel az ittas állapotban lévő egyén viselkedése - jellemétől függően - a környezetére is veszélyes lehet.

A fiatalok 80%-a alkalmanként vagy társaságban szokott fogyasztani alkoholt. A fiatalabb korosztályra jellemző az, hogy soha nem isznak szeszesitalt. A felmérés szerint tehát a fiatalok többsége csak a bálok, discók, házibulik, stb, alkalmával vagy baráti sörözgetések közben isznak alkoholt, olyan viszont kétségtelenül előfordul, hogy néhányszor többet isznak a kelleténél, és nem tudják megfelelően kontrollálni cselekedeteiket.

A másik szintén nagyon veszélyes dolog a kábítószer. Nem csak a fogyasztóját teszi tönkre, hanem a környezetében élőket. Mind anyagilag, mind pedig lelkileg. Azokat, akik segíteni próbálnak neki, azokat, akiket esetleg belerángat a saját helyzetébe. Remélhetőleg településünkön ez a probléma még nem jelentkezik olyan súlyosan, mint a városokban. A felmérésben csak arra kérdeztünk rá, hogy kipróbálta-e már a kábítószert az illető, de ebből hosszú távú következtetéseket nem lehet levonni. A kérdőívet kitöltöttek közül ketten, azaz 6%-uk már kipróbált valamilyen kábítószert.

A kérdőíves felmérésben arra is rákérdeztünk, hogy hol képzelik el a majdani letelepedésüket. A többség még nem tudja, vagy jelenlegi lakóhelyén szeretne maradni.

A letelepedés helyének kiválasztásában az is dominál, hogy milyen a településen a közösség, milyen közösségi élet zajlik, vannak-e programok, szórakozó helyek, ahová az emberek (nem csak a fiatalok), beülhetnek beszélgetni, játszani, kulturáltan szórakozni. Van-e valamilyen szakkör, civil szervezet, amihez csatlakozhat.

A kérdőívben sok ehhez kapcsolódó kérdést tettünk fel. A válaszok alapján képet kapunk a fiatalok szórakozási szokásairól, arról, hogy mik az elvárásaik a településükkel kapcsolatosan, milyen terveik vannak és mit hajlandóak megtenni a változásokért.

Továbbá ezek alapján megfogalmazódhatnak azok a javaslatok, melyek a fiatalok szabadidő eltöltésének lehetőségét növelik, illetve javítják a jelenlegi helyzetet.

A településen évente megrendezésre kerül a falunap és búcsú, ezen kívül kb. kéthavonta bálok. A fiatalok szívesen átjárnak a szomszédos településre egy-egy bál alkalmával. A tapasztalatok alapján sok az olyan vélemény, hogy ezeken a programokon minden évben nagyon hasonló a program. Ifjúsági klub nem működik. A településen vannak informális csoportok, de ezek csak esti beszélgetésekre, közös bulikra korlátozódnak.

A fiatalok több mint fele arra a kérdésre, hogy hol szokott szórakozni a hétvégén, azt a választ adta, hogy a városban. Ezen kívül a szomszéd faluban választ jelölték még meg a legtöbben.

Helyben a településen nem találnak a fiatalok olyan elfoglaltságot, ami kielégítené az igényeiket. De ezt a szomszéd faluban sem mindig találják meg, ezért inkább a városban keresnek szórakozó helyet. Ez persze sok fiatalnak nem egyszerű, hiszen a hazajutás problémát jelenthet. A disco, a bál és a mozi a legnépszerűbb szórakozó helyek között szerepel.

A kérdőív arra is rákérdez, hogy ezen alkalmakkor mennyi pénzt költenek el a fiatalok. A legtöbben azt a választ adták, hogy ez a programtól függően változó, de átlagosan 2-3 ezer forintot költenek el egy disco, mozi, bál vagy más szórakozás esetében.

Külön felmérésre került, hogy mivel töltik szabadidejüket hétköznap, és külön az is, hogy milyen programok lennének még, amiken szívesen részt vennének, amihez szívesen csatlakoznának.

A felmérés szerint a legtöbb fiatal a barátaival van, amikor csak teheti. Ez is azt bizonyítja, hogy a közösségre, a másikkal való együttlétre szükség van. A legtöbben ezen kívül még a tv nézésre szánnak idejükből és arra, hogy segítenek a szüleiknek. Ezeket követi a sportolás az olvasás és a számítógépezés.

A kérdőív rákérdezett arra, hogy elégedettek-e a településük nyújtotta lehetőségekkel szabadidő eltöltés tekintetében.

A fiatalok nagyon kis százaléka (3 fő) van megelégedve a lehetőségeivel, bár a megjegyzésekből az is kiderül, hogy valaki azért van megelégedve, mert nincs semmi, és legalább nyugalom van, vagy neki teljesen mindegy, mert már rég nem érdekli semmi, ami a településén zajlik.

Rákérdeztünk arra is, hogy mi lenne az a közös program, amit szívesen látnának, részt vennének benne.

A vezető helyen a sport, a film klub és a kirándulás áll. A sport területén sem egységes a kép, mivel szinte ahány ember, annyiféle sportágat jelölt meg. Focit vagy extrém sportokat, kerékpárt, íjászatot inkább a férfiak, kézi-, kosár- és röplabdát, teniszt, aerobikot pedig a nők választanák.

A táborozás, a képzéseken való részvétel, a hagyományőrzés és a zenés-táncos est kapott még kiemelkedően sok szavazatot.

A felmérés szerint ifjúsági klubra lenne a legnagyobb igény. A fiatalok közel ¾-e mondta azt, hogy településükön lenne ilyen jellegű klub, szívesen részt venne a klub életében.

Ezek után fényt derítettünk arra, hogy mit hajlandóak megtenni azért, hogy elképzelésük megvalósuljon. A válaszok érdekes képet mutatnak. A fiatalok fele, a válaszok szerint szervezőként lépne fel, sőt 3 fő még kezdeményezné is a változásokat.

Összesen 3 fő válaszolta azt, hogy semmit se tenne, és nem is érdekli. A többiek legalább csatlakoznának egy már meglévő programhoz.

A helyzetfeltárás alapján elkészíthető a település ifjúsági ügyeivel kapcsolatos SWOT-analízis:

SWOT-analízis

Erősség

Gyengeség

  • a fiatalok száma nem csökken

  • gyermeklétszám biztosított

  • alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - működése helyben

  • korszerű, közösségi programoknak is helyet biztosító óvoda kialakítása 2009-ben

  • családi napközi működése a 2-3 éves gyermekek részére

  • új építési telkek kialakítása

  • páratlan helyi, természeti adottságok kihasználása az ifjúsági programokban

  • pedagógusi kreativitás és aktivitás

  • hátrányos helyzetű gyermekek felkarolása

  • szakkörök, szabadidős tevékenységek biztosítása az iskolában

  • alapítványi önkéntesek aktivitása

  • hatékony együttműködés a családi napközi, óvoda, iskola, a helyi civil szervezetek és az önkormányzat között

  • nyitott önkormányzat

  • aktív hazai és nemzetközi kapcsolatok testvértelepülésekkel

  • pályázatokon sikeres részvétel

  • mai igényeknek megfelelő ifjúsági közösségi tér hiánya

  • szórakozóhelyek hiánya

  • helyi szórakozási, szabadidős lehetőségek száma kevés

  • kreativitást fejlesztő helyiség hiánya

  • ifjúsági klub hiánya

  • ifjúsági önszerveződések hiánya

  • ifjúsági ügyeket, ifjúsági programokat szervező szakember hiánya

  • felnőttoktatás, tanfolyamok hiánya

  • kevés fiatal sportol

  • a fiatalok nem rendelkeznek megfelelő információval az őket érintő ügyekről

  • közterületek, közparkok leromlott állapota

  • várossal szembeni hátrányos különbség a szórakozási, kulturális, szabadidős lehetőségek tekintetében

  • mikrotérségi, kistérségi települések ifjúsági szerveződéseivel az együttműködés hiánya

  • pénzügyi fedezet hiánya a nagyobb volumenű beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre

Lehetőség

Veszély

  • ifjúsági önszerveződés, ifjúsági klub működése

  • oktatási infrastruktúra felhasználása a fiataloknak szervezett programokhoz

  • a fiatalok innovációs készségének fejlesztése

  • ifjúsági programok, események, akciók szervezése

  • információs források létrehozásával a fiatalok tájékozottabbak lehetnek az ifjúságot érintő ügyekben, témákban

  • információs szolgáltatások létrehozása

  • ifjúsági jogok és kötelezettségek megismerése és érvényesítése

  • ifjúsági referens alkalmazása

  • ifjúságfejlesztési projektek kidolgozása, megvalósítása

  • pedagógiai munka színvonalának további javítása

  • partnerkapcsolatok bővítése

  • pályázati lehetőségek kihasználása

  • csökken a gyermekek, fiatalok száma

  • fiatalok elvándorlása

  • a fiatalok életében a közösségi lét értékei háttérbe szorulnak

  • a fiatalok elfordulnak az őket érintő közügyektől

  • nem kapcsolódnak be a fiatalok az ifjúsági életbe, ifjúsági munkába, programokba

  • a fiatalokat érintő információk nem az elvárásaikra épülnek

  • önkormányzat pénzügyi helyzete romlik

  • nincs anyagi fedezet pályázatokon való részvételre, fejlesztésekre

III. Ifjúságpolitikai koncepció

Tényő Község Önkormányzata és a helyzetelemzés elkészítésében együttműködő szervezetek áttekintették a községben élő 0-29 éves korosztály helyzetének, egészségi állapotának, nevelésének, oktatásának, pályakezdésének, családalapításának és társadalmi tevékenységének főbb jellemzőit, mutatóit, összegezték a tapasztalatokat és kutatási eredményeket.

A fiatalok élethelyzetét kedvezőtlen trendek jellemzik, melynek megfordítása valamennyiünk fontos feladata. Az oktatás és a nevelés, a fiatalkori munkanélküliség, a legális (pl. alkohol) és illegális drogok terjedése, az otthonteremtés nehéz feladata, a jövő nemzedékének egészségi állapota stb. azt jelzik, hogy az ifjúságpolitika egy komplex rendszer, mely csak a különböző ágazatok, intézmények, szakmák együttműködésével lehet sikeres.

A helyi ifjúságpolitikának a fiatalokra kell alapoznia, és a rendelkezésre álló forrásokat intézményeket úgy kell felhasználni és működtetni, hogy a fiatalok felkészülhessenek a változásokra és ezáltal felelős magyar és európai állampolgárokká váljanak.

A település fiataljainak arra kell felkészülniük, hogy jelentős mértékben megváltozott, megújult társadalmi és gazdasági közegben kell boldogulniuk. Hosszabb ideje megoldatlan problémákkal egy időben új jelenségek megértésére, feldolgozására kell képesnek lenniük. Ehhez mind a fiatalok, mind a helyi társadalom részéről nyitottságra, rugalmasságra, teherbírásra van szükség.

Hosszú távú célok, feladatok:

  • A helyi munkahelyteremtés elősegítése, mely a jól képzett fiatalok megtartására irányul.

  • Kedvező lakásfeltételek kidolgozása, olcsóbb árfekvésű telkek, önkormányzati bérlakások kialakítása

  • A jelenlegi gyermekintézményi ellátottság megőrzése, fejlesztése, valamint az alapfokú oktatás jelenlegi színvonalának megőrzése, növelése.

  • Felnőttoktatási lehetőségek biztosítása.

  • Ifjúsági közösségek működésének fejlesztése.

  • Művelődési és szórakozási lehetőségek biztosítása.

  • Egészségügyi helyzet javítása.

  • Sportolási lehetőségek megtartása, bővítése.

  • Alkohol- és drogprevenció.

  • Helyi társadalom megtartó erejének fokozása, vidéki életminőség javítása.

  • Természeti és épített örökség megőrzése.

Középtávú célok, feladatok:

Munkahelyteremtés területén:

  • Egy település megtartó erejének a legfontosabb eleme a munkahelyek létesítése, melynek elősegítése az önkormányzat egyik legnehezebb feladata.

  • Fontos a már meglévő vállalkozások megtartása, de az újak beindításához is meg kell teremteni a feltételeket.

  • Minden pályázati és egyéb feltételt ki kell használni a munkahelyteremtés érdekében. Az Önkormányzat feladata, hogy segítse a vállalkozások létrejöttét, idetelepülését, annak érdekében, hogy minél több fiatal dolgozhasson és családot alapíthasson Tényőn.

Lakáshelyzet területén:

  • Építési telkek biztosításával segíteni kell azokat a vállalkozókat, akik lakásépítéseket kívánnak a településen megvalósítani.

  • Az Önkormányzat saját lehetőségeit megvizsgálva bérlakások kialakításával bővítse a lakáshoz jutást.

  • Első lakáshoz jutó fiatalok támogatási feltételeinek meghatározása, kidolgozása.

Oktatás területén:

Az intézmények oktatási koncepciói útmutatást adnak az e területen szükséges legfontosabb feladatok célkitűzéseire.

Az önkormányzat oktatási koncepciója, az oktatás önkormányzati minőségirányítási programja, a település nevelési-oktatási intézményeinek pedagógiai, valamint minőségirányítási programjai megfelelő koncepciót nyújtanak az e területen jelentkező feladatokra.

  • Valamennyi korcsoportot ösztönözni és támogatni kell az idegen nyelvek, informatikai ismeretek tanulásában

  • A képességek-, készségek fejlesztése érdekében különböző tanfolyamokat kell szervezni.

  • A település helyi adottságainak figyelembevételével kiemelt hangsúlyt kapjon a természet- és környezetvédelmi ismeretek elsajátítása.

  • Oktatási intézmények infrastruktúrájának, tárgyi eszközeinek fejlesztése.

  • Pedagógusok, szakemberek továbbképzési lehetőségének biztosítása.

  • Pályázati források minél nagyobb mértékű kihasználása.

Egészségmegőrzés területén:

  • Meg kell őrizni az egészségügyi alapellátás jelenlegi színvonalát.

  • Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségmegőrző és megelőző programokra, szűrővizsgálatokra.

  • Fel kell mérni a fiatalok alkohol, drog stb. veszélyeztetettségi helyzetét, melynek ismeretében intézkedési tervet kell kidolgozni.

  • A pedagógusok továbbképzésekor figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő képzettséget kapjanak a diákok körében végzett egészség megőrző programok indításához.

  • Óvodai, iskolai egészségtervek készítésének ösztönzése, a gyermek- és ifjúsági korosztály, valamint a velük foglalkozók egészségének fejlesztése és az ehhez szükséges feltételek alakítása érdekében.

  • Az egészségügyben dolgozók vállaljanak nagyobb szerepet az ifjúság egészségmegőrzésében, felvilágosításában.

  • „Iskolatej Program” megindítása, a gyermekeknek, fiataloknak kellő napi Ca bevitel segítésére.

Közművelődés területén:

  • Fontos feladat az ifjúság művelődés iránti igényeinek, folyamatainak feltárása, fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltéséhez lehetőségek biztosítása a meglévő közösségek fenntartásával, új közösségek kialakításával, szakmai háttér biztosításával.

  • Az ifjúság érdeklődésének megfelelő klubok, tanfolyamok működéséhez, szervezéséhez megfelelő lehetőséget kell biztosítani.

  • Az ismeretterjesztés területén az ifjúság érdeklődésének, problémafelvetésüknek megfelelő előadásokkal segítsük a tájékoztatást. Többféle vetélkedővel, versennyel és kiállításokkal segíteni az egyéni megmérettetést és kibontakoztatást.

  • Segítsük elő a fiatalok igényeihez, életkori sajátosságukhoz, sokrétű gondolatiságukhoz igazodó pódium, komoly- és könnyűzenei programok szervezését, melyek a kultúra alapértékeit hordozzák és egy életre meghatározóak lehetnek számukra.

  • Meg kell ismertetni a fiatalokkal a helyi társadalom értékeit, hagyományait (helytörténeti kiállítás, hagyományőrző művészeti együttesek, alkotókörök munkája, tényői tájház) és az európai kultúrában elfoglalt helyünket. Törekedni kell arra, hogy bevonjuk a fiatalokat az ünnepi lét kultúrájának ápolásába, a községi ünnepi rendezvények programjainak megvalósításába.

  • Cél az, hogy az itt felnövekvő nemzedék a kultúrán keresztül is kötődjön településéhoz, a művelődés és szórakozás lehetőségei pedig segítsék felnőtté válását, emberi kiteljesedését.

Sport területén:

  • Megfelelő forrás biztosításával az általános iskola melletti önkormányzati tulajdonban lévő területen sportpályát kell kialakítani.

  • A meglévő sportlétesítményeket fel kell újítani, korszerűsíteni.

  • Szabadidősport tárgyi feltételeinek javítása.

  • A mindennapos testmozgást népszerűsítését, olyan rekreációs programok szervezését biztosítani kell, melyek már gyerekkorban kialakítják a rendszeres sportolás igényét.

Közösségi színterek kialakításában:

  • A mai kor igényeinek megfelelő közösségi és szolgáltató kér kialakítása, helyszín biztosítása a fiatalok civil szervezetei, helyi közösségek, közösségi programok, társas összejövetelek számára.

  • Sportpálya melletti park felújítása, korszerűsítése, mely helyet adhat kültéri szabadidős rendezvényeknek, programoknak, összejöveteleknek.

  • Játszóterek felülvizsgálata, szabvány szerinti bővítése.

  • A helyi hagyományokhoz kapcsolódva „Honfoglalás-kori kalandpark” kialakítása, melynek tervezésébe, kivitelezésébe, működtetésébe a helyi fiatalokat szintén bevonnánk.

Az ifjúság érdekképviselete, jogainak védelme, társadalmi részvétele, közéleti szocializációja területén:

  • Gyermek- és ifjúsági közösségek, szervezetek létrehozásának, működésének segítése.

  • Az ifjúsági szervezetek és a helyi társadalom szervezeteinek együttműködése, helyi ifjúsági tanács létrehozása.

  • Hazai és nemzetközi kapcsolatok erősítése ifjúsági és civil szervezetekkel.

  • Mindazon információ, részvételi lehetőség és a szükséges képzés biztosítását az ifjúság közösségei számára, melyek birtokában képes részt venni, véleményt formálni a korosztályt érintő döntés-előkészítési folyamatban.

  • A helyi célok és feladatok elősegítése érdekében a helyi információs és tanácsadó szolgáltatás feltételeinek kialakítása.

Finanszírozás, támogatás területén:

  • Az önkormányzat mind anyagi-, mind humán-erőforrás biztosításával támogatja a helyi ifjúság értékteremtő kezdeményezéseit.

  • A pályázatokon való részvételhez, önrész biztosításához anyagi hozzájárulást vállal.

Rövid távú célok, feladatok:

  • Helyi ifjúság összefogása.

  • Ifjúságot aktivizáló közösségi értékteremtő programok ösztönzése, szervezése.

  • A gyermek- és ifjúsági korosztály bevonása, motiválása a rövid-, közép- és hosszútávú célkitűzések megvalósításába.

  • Ifjúsági klub létrehozásának segítése, amelyek az egészséges életmódra, a környezet védelme iránti felelősségre, a hagyományok megőrzésére és ápolására nevelik a fiatalokat.

  • Olyan öntevékeny ifjúsági szerveződés létrehozásának ösztönzése, amely hozzájárul a település fejlesztéséhez.

  • Ismeretterjesztő kiadványok, ifjúságot érintő információk terjesztése a gyermekek és fiatalok körében.

  • Együttműködés kialakítása, erősítése a mikrotérségben (Tényő, Felpéc, Kajárpéc, Sokorópátka, Győrszemere, Ravazd) működő ifjúsági civil szervezetekkel, ott élő fiatalokkal; testvértelepülések ifjúsági klubjaival.

  • Tényői Ifjúsági Önkormányzat megszervezése

  • Kapcsolatfelvétel, együttműködés kialakítása hazai és nemzetközi ifjúsági klubokkal, ifjúsági ügyekkel foglalkozó szervezetekkel.

  • Megyei, regionális, országos, nemzetközi pályázatokon való részvétel, pályázati források felhasználása az ifjúságot érintő témákban

Az ifjúságpolitikai koncepcióban foglalt feladatok koordinálásához, szervezéséhez a végrehajtásban való közreműködéshez szükségszerű egy ifjúsági referens megbízása.

Az ifjúsági referens legfontosabb feladatai:

  • Szervezi és elősegíti a településen működő, az ifjúságot segítő önkormányzati, hivatali, intézményi, civil és informális szervezetek tevékenységének koordinációját.

  • Elősegíti az Alkotmányban, a gyermekeket és az ifjúságot érintő jogszabályokban rögzített jogok és kötelességek megismertetését és érvényre juttatását.

  • Támogatja és elősegíti az ifjúság önszerveződését.

  • Kezdeményezi és koordinálja a fenti tevékenységet érintő megyei, regionális, országos és nemzetközi szintű kapcsolatokat és erőforrásokat tár fel és integrál a település ifjúsági feladatainak ellátásához, a gyakorlati ifjúsági munkához.

Az ifjúsági referens tevékenységéhez tartozó kötelezettségek:

  1. Képviseli az önkormányzat bizottságaiban az ifjúság ügyeit

    • Tanácskozási joggal részt vesz azokon az üléseken, amelyek napirendjén az ifjúságot érintő kérdéseket tárgyalnak.

    • Véleményezi az ifjúságot érintő előterjesztéseket.

    • Javaslatot tesz az ifjúsági vonatkozású előterjesztések véleményeztetésére.

    • Aktívan részt vesz az ifjúságot érintő döntés-előkészítési folyamatokban.

  1. Ismeri az ifjúságot érintő ügyeket az önkormányzati és minden egyéb szférában

  • A bizottsági üléseken képviseli az ifjúság érdekeit.

  • Kapcsolatot tart az önkormányzat képviselő-testületével.

  • Kapcsolatot tart az önkormányzat ifjúságot érintő szakigazgatási egységeivel, munkatársaival, intézményeivel és szervezeteivel.

  • Ismeri és alkalmazza a gyermek és ifjúsági területet érintő jogszabályokat.

  1. Ifjúsági koncepciót készít elő

  • Együttműködik, kapcsolatot tart az ifjúsági és az önkormányzati szféra más területén dolgozó szakemberekkel.

  • Ifjúsági helyzetelemzést készít, amelyben megfogalmazza az ifjúság helyi lehetőségeit.

  • Részt vesz a döntés-előkészítő folyamatokban, a cselekvési alternatívák kidolgozásában.

  • Az ifjúság érdekében helyben elérendő célrendszereket határoz meg, és összehangolja ezeket a helyi, megyei, regionális és az országos folyamatokkal.

  • A feladatok megoldásához a szükséges feltételeket feltérképezi, és folyamatosan figyelemmel kíséri azok biztosítottságát.

  • Illetékességi területén kezdeményezi az ifjúsági párbeszéd fórumainak, intézményeinek kialakítását, koordinálja azok működését.

  • A helyi ifjúság lehetőségeinek fejlesztése érdekében reális célokat, programokat, kéréseket fogalmaz meg, és a megvalósításhoz költségvetést készít.

  • A feladatok megvalósítását ellenőrzi.

  1. Kapcsolatokat épít és szervez az ifjúságot érintő intézmények és civil szervezetek között

  • Együttműködik az illetékességi körében működő minden olyan hivatalos szervezettel, amelyek az ifjúság életével kapcsolatosak, vagy kapcsolatba hozhatók.

  • Ismeri a helyi ifjúsági szervezetek munkáját, az ifjúságot segítő egyesületek és az egyházak ifjúság körében végzett tevékenységét.

  • Az ifjúsággal kapcsolatos önkormányzati feladat átadása esetén javaslatot tesz a szerződés/együttműködési megállapodás tervezetének szakmai és tartalmi kereteit illetően

  • Az ifjúsággal kapcsolatos feladatok megoldásához önkéntes segítőket szervez.

  • Az informális szerveződések (játszóterek, ifjúsági klubok, stb.) körében kapcsolatot keres és termet, számukra fejlesztési programot készít, ill. vezérel.

  1. Támogatja az ifjúság önszerveződését

  • Információt szolgáltat.

  • Képzéseket, konferenciákat szervez, kezdeményezi a pályázati lehetőségek intenzív kihasználását és szakmai tanácsadó segítséget nyújt.

  • Önkéntes ifjúságsegítők alkalmazását kezdeményezi.

  • Részt vállal csoportépítő folyamatokban, konfliktusokat kezel, ill. konfliktuskezelési ismereteket ad át.

  1. Figyelemmel kíséri, kutatja az ifjúsági önszerveződéshez szükséges támogató erőforrásokat

  • Figyelemmel kíséri a nemzetközi, az országos, a regionális és a helyi pályázati kiírásokat.

  • Pályázatot ír, vagy annak elkészítésében együttműködik.

  • Pályázati kiírásra tesz javaslatot, elkészíti a kiírás tervezetét, és aktívan részt vesz a pályázat valamennyi munkafázisában.

  1. Figyelemmel kíséri a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítését

  • Kiemelt figyelmet fordít az ENSZ gyermekek jogairól szóló Egyezménye, a fiatalok emberi és állampolgári jogainak, a gyermeki és diákjogok helyi érvényesülésére.

  1. Nemzetközi kapcsolatokat fejleszt

  • Részt vesz a testvértelepülési, testvérvárosi, és általában a hazai és nemzetközi ifjúsági kapcsolatok fejlesztésében, megismeri és támogatja az EU ifjúságpolitikai koncepcióját.

Fontos, hogy az ifjúsági referens olyan személy legyen, akit a fiatalok elfogadnak, tekintélye van, megérti és kezelni tudja problémáikat.

V. Összegzés

A tényői ifjúságpolitikai koncepciónak arra kell irányulnia, hogy a község megfelelő környezeti feltételeket jelentsen a felnövekvő fiatal korosztály számára, ahol otthonosan érezhetik magukat, vagyis ahol kiszámíthatóak az életviszonyaik, ahol problémák esetén szakértő segítséget találnak azok megoldásához, és ahol felkészülhetnek a felelősen élő és cselekvő magyar állampolgárként való felnőtt életükre.

Alaptétel az, hogy azon feladatokat, igényeket, melyeket az ifjúság önszervező módon meg tud oldani, ne ellássuk, hanem elsősorban a hozzájuk szükséges feltételeket biztosítsuk, valamint hogy a kérdéseket lehetőleg ott kezeljük, ahol felmerülnek, a gyermek- és ifjúsági közösségekben.

Fontos, hogy a megfogalmazott célokat és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat a megvalósításban részt vevők napi munkájuk során hasznosítsák, döntéseiket a koncepció megvalósításának szellemisége hassa át.

Fontos ifjúsági referens állandó foglalkoztatása, aki a koncepcióban megjelölt célok, feladatok koordinátora kell, hogy legyen. Segítenie kell az önkormányzat, az intézmények, a civil szervezetek és ifjúsági önszerveződések munkáját, összekötő kapocsként kell részt vennie a mindennapi munkában.

Tényő, 2008. szeptember 30.

Tényő Község Ifjúsági Koncepciójának elkészítésében együttműködő szervezetek:

  • Tényői Napközi Otthonos Óvoda

  • Ady Endre Általános Iskola

  • Tényőrt Közalapítvány

  • Tényő község háziorvosa és védőnője

  • Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

  • Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulása

21

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. szeptember »
szeptember
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30